Ahogyan a hátadhoz simultam
Ahogyan a hátadhoz simultam nem láttalak! Éreztem a várakozás, vonzódás, könyörgő fesztelenségét, a vágytól pirultam! Rohant a vérem, menekült a csókom, megállt a tarkódon. Nem láttalak. Csak hallottam nyögésed, szorítottalak és rohant a csókom körbe-körbe a tarkódon... vonagló testedet szorítva erősen, félve, hogy elijeszt az ajkam, ölelésem. Aztán csak a hangok halk, majd erősödő kéjek... feszülő tested melege szorult hozzám remegve... titkai az éjnek. Izzó vas az olajban keményre edződik forró, szinte éget a sóhajod! Hirtelen megmarkol kezed remegés, ájulás, halál, újjászületés.Hol jártál? - lassú éledés az ágyban - csak egy csók volt a tarkódon... én mást nem csináltam.
|