Jó veled
Jó veled, nevet adsz a csendnek s a láthatatlant láthatóvá teszed jó veled.. úgy bízol bennem, mint még sosem bíztam istenemben, sosem.. jó veled hozzám hajolsz, csókod szétomlik mellemen, és parfümöd illata izgatón körbeleng.. jó veled.. észre sem veszem, és ölem máris táncba kezd: ősi, elementáris erő tör elő izzadok, könnyezek.. jó veled édes öledhez hajolok, ujjaim testeden lassan, ringva keringenek, te ajkadba harapsz, sóhajaid visszanyeled.. s aztán, hogy melleden meg-megremeg néhány elmaradt érintés, már csak gyermeki szuszogásod hangja kél - vállam párnád már, és délután hűse lúdbőrzi vakító fehér, meztelen testedet. Jó Veled..
|