Voltaire
Rögtönzés
Kell gondolkozni; ha nincs gondolat, bár lelke van, az ember léte aljas; kell szeretni; célt, értelmet ez ad: az emberélet enélkül siralmas.
Kell, hogy legyen meghitt baráti kör, kiművelt, nem önhitt fők társasága, amelyben otthonos számos gyönyör, mely nélkül végtelen a napok hosszusága.
Kell, hogy legyen egy kipróbált barát, kit az ember megkérdez, kire hallgat, ki csillapítja lelkünk viharát, élét vevén a kéjnek és a bajnak.
Kell, hogy legyenek pompás estebédek, hol, fesztelen, az ember csemegél, jó borokat és szellemes igéket, és mégse részeg, hogyha végetér.
És vallani kell, éjjel, ráborulva, a drága tárgynak, kit szívünk imád, és ha felébredtél, folytatni újra s álmodban is gondolni rá tovább.
Barátaim, elismerhetitek, s én már tudom, hogy élhető az élet! Nos, a perctől, hogy Silvia szeret, mindez magától, könnyen az enyém lett.
(Jékely Zoltán)
|